Úgy érzem, megint vissza kell térnem valami szaftosabb témához, mert nagyon visszaesett „népszerűségi indexem”…talán ahhoz a történethez, hogy én már nem is emlékszem, hogy milyen apropóból, de talán elfogyott a gyufa, vagy a kenyér, és átugrottunk a barátommal a kocsmába, aztán úgy jártam mint a Patás, az Indul a bakterház-ban, hogy „úgy berúgtam”…vagy ennél még sokkal jobb sztorim is van, az, hogy fiatal koromban nagyon hosszú hajam volt, és ez mellé még párosult egy leányos, babaarc is…és hát bizony ha nem volt más hely, akkor épp soros barátnőmmel igencsak kihasználtam ezt az adottságomat, hogy egy „romantikus” szexakciót végrehajtsunk a női budiban…
Igen, kétségtelen hogy ez sokkal érdekesebb olvasmány lenne mint az én elmélkedéseim, meg az állandó szar az egész életigenlésem…
Viszont képtelen lennék most ilyenekről írni, mikor itt alusszák békés álmukat az én csajaim…olyan jól eső érzés rájuk tekinteni ahogy a monitor fénye megvilágítja kis arcocskájukat, vagy épp hallgatni egyenletes szuszogásukat…gyönyörű napot töltöttem velük, és még ez csak a kezdet, hisz csak hétfő este viszem őket vissza…
Ahogy elhoztam őket az anyjuktól már a kocsiban megkezdtük vidámsággal teli közös tavaszi szünetüket…Imádják ha üvölt a zene, -apa hangosabban, apa hangosabban…és apa adja az ívet az érzésnek, közben pedig kacarásznak a hátsó ülésen amikor egy picit rángatom a szervót, és ettől dőlnek jobbra, balra…vagy éppen ha fékezek, előre….azért természetesen ésszel, és szem előtt tartva a biztonságukat…(kisebbik manóm most ébredt fel, és félálomban beszélt, de aztán sikerült visszaaltatnom, és betakargatnom)…
Ilyen közös móka után beértünk a környék legnagyobb városába, ahol egy gyerek számára az állatkerttől a játszótéren át a bevásárlóközpontig mindenféle csuda dolgok vannak…indítottunk is egy-egy gombóc fagyival, amit a fagyizó teraszán amíg elnyaltak, addig én is egy cigit elszívhattam, és gyönyörködhettem bennünk…nem szeretem azt a szót, hogy büszkeség, inkább azt mondom, hogy jól eső érzés, hogy két ilyen csöppséget szerethetek, hogy egymáshoz tartozunk…majd átsétáltunk a közeli parkba, ahol a hintán kívül nagy élmény volt, hogy megnyitották a szökőkút vizét, és egy kicsit lehetett vizeskedni, spriccelgetni…fantasztikusan csodálatos idő volt, úgyhogy én is egy kicsit engedékenyebb hangulatban voltam…majd amikor a csajaim megunták, elmentünk az egy szem unokahúgukhoz, és ott is eltöltöttünk egy jó órácskát…
Este amikor megfürdettem őket élmény volt velük beszélgetni….ahogy előadták a maguk kis nézeteit pl. arról, hogy az elektromos fogkefe miért jobb a hagyományosnál…engem továbbra sem győztek meg róla, de élveztem az eszmecserét, és főleg levontam a konzekvenciát, muszáj lesz beszereznem nekik…a képernyő érintős mobilra viszont már nem tudtak rábeszélni…főleg, hogy ilyenkor apa az Isten, de amikor hétköznap hívom őket sokszor alig akarnak beszélni velem telefonon keresztül…gazemberségben nekik sem kell a szomszédba menniük, de én azt hiszem így a normális….
Amikor elaludtak itt morfondíroztam önmagamban, hogy az anyjukkal amikor már nagyon vége felé járt a kapcsolatunk, volt egy kisebb szócsörténk…amikor már tényleg mindent felsorolt, hogy mi mindent csinálok szarul, akkor rákérdeztem, hogy ha tényleg így van, akkor van esetleg amit jól csinálok????? Nos kaján vigyorral közölte velem, hogy igen, egyet….nos most, hogy a gyerekeinkre gondolt-e, vagy csupán a szexre, de az egyik nem zárja ki önmagában a másikat…a lényeg, hogy más a helyemben biztosan kihúzná magát, hogy igen én azért továbbra is a tüzes faszú magyar legény vagyok, de én egyáltalán nem voltam büszke a ténytől…
Ha az emberbe sokáig plántálják azt, hogy Te hülye vagy, egy idő után tényleg azt fogja hinni önmagáról, hogy hülye…nos én sokáig így voltam az anyjukkal, hogy még az apai érzéseimet és megkérdőjeleztem, hogy tényleg szar apa lennék??????
És ma olyan szépen kezdtek feltörni bennem az emlékek…hogy valójában nekem a gyerekeimmel nem a szétválásunk után változott meg a kapcsolatunk, én mindig is így viszonyultam a gyerekeimhez…most döbbentem rá, hogy Istenem mennyi időt eltöltöttem kettesben a nagyobbik gyerekemmel az ottani játszótéren, ami állt egy mókuskerékből, meg egy hintából, és ez miatt rajtunk kívül szinte soha senki nem volt ott…feltolultak az emlékek, hogy ezen a nagy placcon ültettem először az ölembe és engedtem meg, hogy Ő kormányozhassa az autót…nem szeretnék átmenni szirupos ömlengősbe, ezért nem is sorolom tovább….
Nagyon látványosan rám lehet/ett verni a balhét, hogy megcsaltam, és ezért takarodj…és nagyon könnyű volt mindent a gyerekek érdekeire fogni…de ma érlelődött meg bennem, hogy elvette a gyerekeimet, hogy ki lettem rekesztve a gyerekeim mindennapjaiból…
Mivel húsvét lesz, ezért én a magam módján szeretnék kellemes ünnepeket kívánni….a nőknek is, meg a férfiaknak is spricc fantastycot kívánok…aztán mindenki gondoljon amire akar;)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: