Új bejegyzés…
2011 május 27. | Szerző: Koralp
Nem tudom Ti NŐK, így nagy betűkkel annyira megváltoztok ahogy beléptek a házasság, anyaság szobájába….a barátommal szoktunk szórakozni azzal, hogy cserélhetnénk nőt mindkettőnknek az a heppje mint a másiknak, és észre sem vennénk a cserét…és ezzel nem bántani akarlak benneteket hanem inkább magasztalni azzal, hogy egy más dimenzióba léptek, de annyira hasonlóan gondolkodtok mindenről….én meg mint röghöz kötött paraszt…szar az egész, szar az egész…meg Braziliában szeretnék élni, mert ott JÓ meleg van…szoktam mondani a nyáron….és ez tényleg igaz….ott a meleg egészen más….ott minden fülledt erotikává válik….itthon meg sírunk basssssssssssza meg, de meleg van…..télen meg hideg….ki érti ezt????…..pedig az én életfilozófiám az, hogy szar az egész….folytathatnám azzal hogy a világ egy lószar, mi vagyunk a verebek….csipegetjük a lószart de a lószar sosem lesz a miénk….a kurva individualizmusom….meg „manjana”…ez annyit jelent, hogy majd, holnap…nálunk ezt Pató Pál jeleníti meg…de kurva nagy különbség van az között, hogy ráérünk még arra, vagy nyugi, holnap is nap lesz…
A szerelem még több kell című blogbejegyzés óta érzem, hogy nincs értelme írni…van amikor vak tyúk talál is szemet…no ez az az írás volt, ami után felesleges bármit is ezen az oldalon nyilvánosságra hozni…
És ez nem a Te hibád mert egész más milliőben nőttél fel mint én:Rögtön láttad, hogy nem volt gyerekszobám….csak két ruhám volt egy szakadt és egy ünneplő….nyáron a talpamon éreztem, hogy éget a kő…mert én a másik oldalon a vadabb oldalon születtem….no szóval itt iszogatok és hallgatom a ZENÉKET….anno éjszakákat beszélgettünk át, hogy a zene által váltunk azzá amik vagyunk, vagy az énünk hozta a zenét…hogy szar az egész….és mégis akkora örökséget cipelünk a hátunkon, hogy ebből nem lehet kiszállni…a rock and roll az nem tánc, hanem életérzés…bassssza meg én meg marha próbálok alkalmazkodni…próbálok jó apa, férj, szerető lenni és közben meg képtelenség, mert nem erre születtem….mi hiányzik az életemből???? Talán addig nincs semmi baj amíg gondolatok nélkül élek…de amint a zene mint most a zsigereimbe hatol abban a pillanatban felszínre tör az érzés…az amikor művészi szinten tudom sajnálni magam….példa:van egy olyan dal ami úgy hangzik: Ne beszélj, dal sem kell már a zenék sem azok…amik nehéz napokon végül is rólunk szóltak …ha egy kevés bor maradt…oszd meg velem a poharat ugyanúgy mint a szebb időben….és ezt a nők beszopják, imponál nekik….csak az a szörnyű, hogy ez igaz……nem arra vágyom, hogy integess nekem, hanem hogy állj, állj a rohadt életbe mellém, vállald a lábszagú életem…ne szeress, hanem engedd, hogy szerethesselek…..hogy mint istennőnek borulhassak lábad eléd….
Komolyan Te akarod ezt???? Te akarod ezt, hogy a szerelmed ilyen legyen???? Ugye hogy nem….akkor meg miről beszélünk????? Arról hogy a gyerek megfázott, meg be kellene fizetni a villanyszámlát….és hidd el ez is fontos…de …de… de….közben szól a r.a.roll…és lehalkíthatod, de akkor is hallod….bassza meg…..és szép lassan beszopázod a bort és minden olyan szépen megvilágosodik…”mert csak játszani jöttünk erre a földre”…de én nekem fel kellene nőnöm h. életképessé válljak…hát látod, ha válaszolni kellene kérdésedre, hogy mi hiányzik, akkor azt válaszolnám, hogy a gyermeki tisztaságom, az a naivitás….amikor még kérdőjelek nélkül borítottam rá az asztalt bárkire, amikor még hittem abban hogy a szavak azt jelentik amik, amikor még nem kellett lesütni a szemem, nem kellett elfordítani a fejem….nehogy azt hidd a felelősség terhe alól akarok kibújni….akkor nem lennének gyermekeim….hát ez az egy dolog amiben biztos vagyok, a gyermekeim….olyan kibaszottul magányossá tesz ez a zene és mégis felemel oda ahová senki nem juthat el….ilyen kettőség ez az egész élet…
Én soha nem akartam viszont a családomnak, családomért élni….én a családommal akartam ÉLNI…
A szar az egész nem egyenlő a szar az élettel….az élet az a legcsodálatosabb dolog a földön…az már más kérdés, hogy a körülmények szarok…
De erről szól ez a pici pályánk, életünk, hogy széppé tegyük…hogy megváltoztassuk….és én ezt soha nem adtam fel…közvetlen környezetemben, szeretteimnél sokszor megtapasztaltam, hogy ezt a harcot feladják, vagy épp pánikbetegségbe, piába, közönybe menekülnek…
Hol az a mosógép???
2011 május 26. | Szerző: Koralp
Átkozott nehéz időszakot élek, kedvesemmel egyetemben…amikor megsebzik, akkor engem is bántanak…én azt hiszem ez természetes dolog, ha a férfi főállásban a hős amorózó…jó, tudom én mindenből viccet csinálok…de sok élethelyzetet csak így lehet elviselni…
Egyszer a barátommal elmentünk májedző túrára egy estére…elittunk minden pénzünket ahogy illik, és már csak annyi maradt, hogy taxival valahogy hazavergődjünk…én még pörögni akartam, és mivel nem volt pia, a barátom sodort egy vicces cigit…de elkövetett egy hibát, és ott hagyott egyedül, én meg bebaszva elszívtam az egészet…no túl is szívtam magam ahogy illik…nagy nehezen, nem betámogatott, hanem bevitt a fekhelyemig…és amikor végre bevackoltam magam, akkor rám jött azaz érzet, hogy nekem szarnom kell, amit közöltem is a barátommal…mi volt erre a válasz???? –Nem baj, ha beszarsz, van mosógép….és ettől a tudattól úgy megnyugodtam…
Miért írtam le???? Minden nehéz, szar helyzetben van, kell, hogy legyen egy mosógép…lehet, hogy csak kozmetikázza a helyzetet, lehet, hogy csak önbecsapólag megnyugtató, de legalább van valami alternatíva…
Az elmúlt időszakban ezt a mosógépet kerestem…kavarogtak a gondolataim…lett volna írnivaló is, de inkább csak dalok jutottak eszembe….
Megváltozott az életünk, az a kevés érintkezési forma is most szinte a nullára redukálódott le…az a legrosszabb, hogy igazán nem is látjuk a végét, hogy mikortól változhatna ez meg…és mégis kapcsolatunk soha nem volt ilyen stabil…és más nem számít, csak is ez…pedig úgy érzem esténként, hogy beledöglöm…hiányoznak az esti skypolások…hiányzol…szeretlek…
Múlt, jelen, jövő…
2011 május 19. | Szerző: Koralp
Amikor a zsigereidbe hat a gitár sikolya, amikor vigyorogsz, hogy már megint gyűlik a göngyöleg melletted, amikor nem hívod fel a gyermekeid….no akkor úgy elönt az, hogy valójában mi értelme van ennek a kibaszott életnek…no csak nem ismerős érzés??????? Gyere, van számodra is bármilyen italom, kedves szavam…a szomszéd szobában el is alhatsz…képzeld el nem akarlak megdugni…akármilyen szuper vagy a magad nemében….
Van amikor nincs értelme a szavaknak…egyszerűen hitelét veszti minden…és Te ott vagy a közepén…egyszer Tarr Béla azt mondta, hogy tapisgálnak a szarban, de kievickélnek…én meg akármennyire kapálózom, annál mélyebbre süllyedek…szar ügy…
Van amikor csak a zene tud kifejezni….a videóért nem tudok kezességet vállalni, valami baromarcú giccsé akarta formálni a dalt….
http://www.youtube.com/watch?v=tOXFteHq8kg
Ha a dalom véget ér…
2011 május 19. | Szerző: Koralp
Ha a dalom véget ér
A sors arcodba se néz, mikor lesújt
De valaki jön, aki tüzet gyújt a Földön
Hogy ne legyen több fénytelen éjszakád
Hogy ne legyen több fénytelen éjszakád
http://www.youtube.com/watch?v=uFo0XhmUAOw
Istenem, hány ember van akinek az élete egyik percről a másikra kártyavárként összeomlik…és hány ember van, akinek nem nyújt kezet senki…és ha valami csoda folytán mégis van egy ember aki szelíden megfogja kezed, de a tüze nem hitet ad, hanem csak égető fájdalmat, akkor abba két ember pusztul bele…
Ismered a két sündisznó meséjét???? Mivel fáztak, és társra vágytak, hát összebújtak…de minél szorosabban bújtak egymáshoz, annál jobban megsebezték a másikat…
Hajnal fél három, más esetekben élvezem ezt az időszakot, de most valahogy annyira más minden…
Volt még egy kis maradék dugi páleszem is, kb. 10 perc alatt a végére jártam…nincs bennem most szar az egész, mert most ettől többről van szó…az egy életérzés, az egy daffke, az egy fricska a világnak, de most szelíd vagyok…
Voltak nehéz időszakok az életemben, de mindig tudtam hogyan éljem túl…tudod én már születésem pillanatától életre vagyok predesztinálva…
Volt úgy, hogy megcsaltak, volt úgy, én voltam hunyó…de ezek valahogy annyira kis pitiáner dolgok ahhoz képest amikor minden összejön…
Amikor egyik napról a másikra elveszíted a munkahelyed, otthon már régóta társas magányban élsz, de azért kedvesedről sejted, hogy évek óta megcsal, megaláz, csak Te naivul hiszel, vagy éppen nem akarsz hinni a tényeknek…ott van a hátad mögött és főleg előtted az életre szóló kölcsön, adósság…a kisebbik gyereked beteg, míg a nagyobbiknak X összeget kellene befizetni az iskolába, de a számlád egyenlege erősen minuszos…és úgy elmennél….kezdenél egy új életet….de hogyan???? milyen ember lennél, ha jól tudod, hogy a gyerekeid miatt ezt nem teheted meg…
És mindezt megélheted röpke 24 óra hossza alatt…hogy amit még tegnap biztosnak hittél, az ma hazugság….
Utóirat…
2011 május 18. | Szerző: Koralp
Különben, ha Jézust nem keresztre feszítik, hanem vízbe fojtják, akkor most a templomok tele lennének akváriumokkal?????
Márpedig jó tündérek nincsenek…
2011 május 17. | Szerző: Koralp
A süket, a vak, és a cigány találkozik a jó tündérrel, aki megígéri nekik, hogy teljesíti egy-egy kívánságukat!
Nos Te mit kívánsz, fordul a sükethez, aki elmondja, hogy szeretne hallani…erre megérinti a jó tündér, és lőn csoda, újra hallani kezd…Mindez így történik a vakkal is, és újra lát!!!
Végül a cigánynak teszi fel a kérdést, aki egy lépést hátra hőkölve: -Hozzám ne ííírj, nemríííg lettem rokkantnyugdíjas…
No úgy látszik én is találkozni fogok ezzel a tündérrel, az állam képében, aki hónamalja alá nyúl, és felkarol…csak bazd meg én még elugrani sem tudok…tudod?????
Mondom is a mamának, lehet, hogy jövőre ismét egészséges leszek…legalábbis papíron…és akkor ezután olvasom, hogy a mostani kormány szeretne visszaterelni a munkaerőpiacra…meg 1 millió új munkahely…meg „manjana”, ahogy mondja a mexikói…pl. az árvizek és belvizek számos munkát adhatnának nekem is…úgyhogy drukkolok bazd meg, hogy minél nagyobb legyen az árvíz, hogy mazsolázni tudjak a munkalehetőségek között…és ez állítólag épeszű, értelmes emberek szájából hangzott el, akiket Ti megszavaztatok….bravó, és külön gratula…
Végülis ha belegondolok, mennyire igaz is…a félveséjűnek sem sörivó bajnokságon kell indulnia, nekem meg főleg nem a 100 méteres sprinten…csak ha már egy orvosi hanyagság miatt szívok egy életre, akkor legalább hagy döntsem már el, hogy kell-e nekem a plusz bevétel, vagy elvegetálgatok itthon…de hát én egy megátalkodott fajta vagyok, aki nem akar a társadalom hasznos tagja lenni…szerintem nem kell itt szarozni, statárium /nem ismételt orvosi bizottságosdi, ahol majd megállapítják, hogy az illetőnek nem nőtt vissza a keze, viszont még pizzafutárnak tökéletes lehet/ kivégzés, pöcegödör…punk-tum /ez nem egy zenei stílus/ és országunk ismét méltó lesz hírnevéhez…
Különben már Isten is van újra….benne van az alkotmányban…bezony…én meg továbbra sem akarok az „Istennek sem hinni”…mert az „ég-világon” semmi bajom nincs Istennel, jól elférünk egymással, soha nem akarta még lenyúlni egy nőmet sem, sem a sörömet meginni…belegondoltál már viszont abba, mennyit csuklik, vagy „csukolhat” Isten????? Szerintem ember nem született még akit annyit emlegettek volna, mint Őt…na szóval tényleg elvagyunk egymással, csak egyet gyűlölök, hogy mint a Tv-shopban a terméket, úgy akarják rám tukmálni, hogy enélkül nem élhetek, és hogy csak nekem akarnak jót…mondják ezt nekem olyanok, akik a keresztes hadjárattól kezdve a pedofilizmusig bezárólag mindenre képesek, vagy a civil életben olyan államfő, aki még titulusát sem tudja helyesen leírni….valahogy úgy HIT-eltelenné váltak a szememben, és inkább eljátszom az öntörvényű bunkó, ateista paraszt szerepét…
Csirkepörkölt, Firenze???? Lószart, kocsitakarítás…
2011 május 14. | Szerző: Koralp
Ahogy porszívóztam a hátsó üléseket az autóban, és megláttam az üléshuzaton, hogy ismét pár helyen a csajaim szétkenték a csokit, eszembe jutott az, hogy ki volt az a barom, aki úgy reklámozta ezt a vacak M&Ms-t, hogy a szádban olvad, nem a kezedben…mert ha még a farkamról lenne szó, jó még megérteném…annak meg most egyelőre nem kell reklám, mert köztudomású, hogy jó bornak nem kell cégér…bár az is igaz, hogy hol itt a bor…no mindegy, hagyom a francba az egészet, a lényeg, hogy beszoptam…1. Vagy nem kellene mindent elhinnem…2. Esetleg a büdös kölköknek nem kellene ilyen szarságot venni…vagy marad a harmadik variáció, one cukrozás-csokizás az autóban…de hát köztudomású rólam, hogy apának is szar vagyok, és bármire rá tud venni egy nő egy szebb pillantással, vagy jelen esetben a gyerekeim, ha „úgy” kérnek, akkor elolvadok…ez van…nekem is van gyenge jellemvonásom…
Különben ma egy kicsit bepánikoltam, mert idén már MÁSODJÁRA takarítom az autót, és arra gondoltam, hogy ezek az új felvett szokásaim, nem az agglegény tipikus jellemvonásai?????? Igaz, azt sem tudom, hogy én egyáltalán annak számíthatok-e???? Jó lenne ha valaki felhomályosítana, mert akkor azt hiszem sürgősen abba kell hagynom ezt a fene nagy takarítási mániámat…
Ma smsben meghívott a kedvesem csirkepörköltre hozzájuk…Na mondom magamban, ez sem akar tovább élni…de miért akarja az én vesztem is???? Tegnap egész du. fűztem az agyát, hogy sinkelje el a gyerekeit otthonról, és én megyek hozzá, hogy egy gyors röpkét eltölthessünk….Bezzeg akkor, hogy ne provokáljam, meg hogyan gondolom…vidd el a 300 km-re lakó nagymamához, vagy vidd el olyan helyre ahonnan sokára érnének vissza a gyerekeid…nem hiszem, hogy az a 3 perc olyan nagy kérés lett volna…most meg meghív ebédre…komolyan nem értem a nőket…mert oké, hogy pofátlanul fiatal –legalábbis hozzám képest- de azért már Ő sem csirke, és tuti, hogy a fő teríték Ő lenne…arról meg már nem beszélve, hogy én már annyi megcsalást túl éltem a dühös, vagy mit sem sejtő férjek részéről, hogy inkább most sem reszkíroznám becses életem…sőt én annyira túlélő egy típus vagyok, hogy én még a saját magam megcsalását is túl éltem…különben azt a legkönnyebb, mert akkor az ember lelkiismeret-furdalás nélkül sajnálhatja magát…
Szakítás terén is így vagyok…hogy én mennyire megszenvedtem akkor amikor nekem kellett kimondanom, hogy vége…hiába ilyen kis hülye lelkizős vagyok…nem hiába írtam be már régebben is egy pszichológia teszt során, hogy néha szeretnék nő lenni…az ágyban sincs annyi niggermunka, mint amit férfi mivoltomban el kell végeznem…az meg már egyenesen vérlázító, hogy volt olyan barátnőm aki azt mondta, most neeee, fáradt vagyok….Pufffff….Postamaci…ettől kész voltam…erre nem lehet ész érvvel reagálni….nos tényleg az a tiszta munka amikor a nők hajtanak el, mint most utoljára két alkalommal is:Takarodj!!!! Én meg elhúzok…Komolyan mondom ilyen téren már simán disszertációt tudnék írni, hogy hogyan éljük túl a szakítást….
Végül is aztán a meghívást én is elintéztem egy válasz sms-sel, hogy már elígérkeztem Firenzébe…
Nihil…
2011 május 13. | Szerző: Koralp
Patkány vagy hattyú vagyok….avagy rossz periódusom…
2011 május 29. | Szerző: Koralp
Hülye egy cím, mi????
Idézhettem volna Voltaire klasszikusát is, a Candide vagy az optimizmust is, csak félek, hogy ez túl elvont lenne…mire gondolok??? Arra, hogy ha az ember önmagának ír, akkor valójában nincs megkötve a keze, de ha felvállalja, hogy ezt még publikálja is, akkor megpróbál közérthetően fogalmazni…némelyik olvasónak úgymond szájbarágósan…csak hát van akinek nem tudod annyira megrágni a szavakat, hogy azt felfogja, jól értelmezze…
Amúgy meg szarok a közérthetőségre, és maradok gondolataimnál, hogy tényleg most csak egy olyan életszakaszomban vagyok, amikor minden összejön, de valójában ez a világ a lehetséges világok legjobbika…és nekem most csak egyetlen egy feladatom van, hogy műveljem azt a bizonyos kertemet?????
Múlt pénteken kezdődött ez az egész –de én inkább születésem pillanatához vezetném vissza- pechszéria…Egy kb. 9000 lélekszámú kisvárosban élek, és hogy ha bármit is el akarok intézni, akkor a 20 kilométerre lévő régió központját betöltő városba kell átmennem…nos ezzel nem is volt gond, hisz épp a még innen 10 km-re lévő gyerekeimet is hoztam el erre a hétvégére, nem beszélve arról, hogy be lett ígérve egy állatkerti kirándulás…
Időhöz voltam kötve, mert az új munkahelyhez –hoppácska „Kisspista” újra a társadalom hasznos tagja lesz, azaz melózni fogok- szükség volt egy tüdőszűrői igazolásra, amit csodák csodájára pár perc alatt sikerült elintéznem…így maradt még vagy 3 órahosszám, hogy a gyerekekért mehessek, hogy a nagyobbik gyerekemnek véget érjen a tanítás…
Így próba-cseresznye alapon bementem a helyi OTP-be, hogy ha már az itthoniak késedelmesen intézgetik azt, hogy a 8 évig bent tartott pénzemhez juthassak, talán az ittenieknél ezt a folyamatot egy kicsit felturbózhassam…aztán lett pofára esés…hiába próbálta valahol védeni a mundér becsületét avagy a kollégáját a kedves ügyintéző hölgy, de számomra egyértelművé vált az itthoniak mulasztása…viszont kaptam egy „kedvező” lehetőséget is, hogy nem kell még 3 hónapot várnom, ha 3%-os kezelési költséggel megsürgetem az eljárást…Köszönöm, de inkább kihagyom, de ettől függetlenül még felháborító ez ez egész, főleg úgy, hogy közben az A hitelem miatt most még további három hónapig vonnak egy szép összeget, míg a náluk befektetett összegem most 3 hónapig szépen talonban van, mert ennyi az átfutási időszak…
A következő bosszúság ezután, hogy a telómon elromlott a hívógomb…no ha már itt járok, elmegyek a telefontársasághoz –azért nem említek nevet, mert a szolgáltatással semmi gondom nincs- és ott a hölgy közölte velem, hogy erre a telefonra két év garancia van….szuper, június 2.-án jár le a két év…
Nos ennyi bosszúság után mentem a csajokért…ahol kérdőre vont az anyjuk, hogy mikor akartam közölni, hogy kocsival megyek, és hogy hány órára…annyit a mi kapcsolatunkról, hogy végre tegnap megtekinthettem az első osztályos leányom félévi szöveges értékelését (és nem azért mert kurvára nem érdekelt) de folyamatosan kérem őt, hogy több tájékoztatást kérnék a csajokról…most is csendesen megemlítettem, hogy abszolút nem tudok a gyerekek ünnepségeiről, a meghívásról meg már ne is beszéljek, stb; stb;…erre cinikusan megjegyezte, hogy mégis miről kellene beszámolnia, talán a legutóbbi anyák napi műsorra vártam meghívást…és én ismét elküldtem az anyjába, és én ismét felvállaltam ezzel, hogy szar ember vagyok…nem azért mert a nap folyamán ennyi bosszúság ért, és hogy ez kényelmesebb volt mint elmagyarázni, hogy nem tudtam az időpontot megadni ezért, és ezért…hanem mert képtelen vagyok már egy jó ideje ebben a hatalmi harcában részt venni, hogy semmi nem a gyerekekről szól…
A telót hétfőn leadta a húgom a jótállási jeggyel, de előtte, mivel nem tudtam átmenteni a benne lévő videót, képeket, smseket, törölni voltam kénytelen mindent, mert nem igazán szeretem ha idegenek turkálnak a magánéletemben…5 napra jött is a szép elutasítás, képpel, szöveges alátámasztással, hogy a telóban a csipsz ragasztóanyaga megrepedt, ami egy erős mechanikai hatás miatt alakult ki, és ez miatt nincs ingyenes javítás…magyarán a telefon azért ment tönkre, mert leeshetett a földre…Két dolog miatt rágtam be, de nagyon…egyrészt feleslegesen töröltem ki mindent, pedig nem véletlenül őrizgettem, ezek számomra fontos emlékek voltak…másrészt elmehetnek ezek is a kurva anyjukba…ugyanis két év alatt nem hiszem, hogy senki nem ejtette le még a telefonját, de ahhoz, hogy belülről megrepedjen egy RAGASZTÓANYAG, ahhoz olyan ütésnek kellett volna érnie, hogy kívülről is látható nyoma maradjon, de semmilyen elváltozás nincs, valamint nagyon jól tudom, hogy nem ejtettem el…egy szétcsúsztatható Samsung telefonról van szó, és valszeg a két év alatt elkopott és már nem érintkezik a gomb, ugyanis később rájöttem, hogy nem teljesen széthúzott állapotban tökéletesen működik…tényleg csak az a bajom, hogy teljesen hülyének néznek, tisztában vagyok vele, hogy ezek a nem csúcskategóriájú és árú telefonok ennyi időt bírnak ki, de akkor vállaljon rá egy év garanciát, de ne próbáljanak palimadárnak nézni…úgyhogy ennyit a Samsungról, és a szervízhálózatukról…
Ez mellett még ért egy pár kellemetlen dolog, pl. lefújták fekete színű sprayvel a fehér színű autómat, amiből később rendőrségi ügy lett, mivel elkapták a kiskorú elkövetőket….a festék lejött egy kis cipfes súrolóval, másnap eljött a kiskölyök az édesanyjával bocsánatot kérni, és a részemről az egész le lett tudva…persze hivatalból a feljelentés megindult ellenük, és ha az idézésre nem megyek be akkor előállítattak volna, vagy 50 ezer forint bírságot szabhattak volna ki…egy kicsit röhejes, hogy még én lettem volna meghurcolva, de az ügy már –remélem- le lett tudva…
Végül amiért most el kezdtem írni valójában, a tegnapi nappal csúcsosodott ki…
Elmentem a kisebbik leányom óvodai évzáró ünnepségére –vagy hatott az anyázás, vagy végre megértette az anyjuk, hogy mit szeretnék, de a lényeg, hogy értesített normális módon, időben- és utána még a húgom kisleányát elvittem a családom otthonába, már régóta szerették volna a csajaim megmutatni az unokahúguknak a játékaikat, a macskát, stb…és most bepillantást nyerhettem már abba az említett félévi értesítőbe, meg úgy normálisan eltelt az ott eltöltött idő…valahogy érdekes módon most nem anyáztam….
Visszafelé visszavittem a kisleányt a húgomékhoz, és a „mamát” is ott hagytam, haza már egyedül jöttem…du. aludtam egy nagyot, és tudtam, hogy ennek éjszaka iszom majd a levét…a kedvesemmel vasárnap óta megszüntettük az otthoni skypolást, és csak telón értekezünk, tegnap egy reggeli sms-en kívül, este váltottunk kb. 10 percet, melyben elhadartuk kivel mi történt a nap folyamán….és ennyi….
Este egyedül megnéztem a BL döntőt, majd az éjfélkor kezdődő pókerversenybe neveztem be…jól is álltam, mikor kb. 50 perc játék után lefagyott a központi rendszer, és egy 10 perc várakozás után törölték az egészet, de még annyit sem írtak ki, hogy sorry…az 1.20-kor kezdődő másik versenyt meg már nem is indították…no akkor megnézünk egy dvd-t, azon majd csak bealszok…most írjam azt, hogy elromlott???? Természetesen akkor és úgy, hogy megint vinnem kellene a másik városba…a rossz hírben van egy jó is, ez már nem garanciálisJ
Alapjában véve bármelyik dologra szarnék nagy ívben, mert mindig is csak az emberi kapcsolatokat tartottam fontosnak…de most ez az éjszaka nagyon megviselt, hogy totál de totál egyedül töltöttem, hogy 45 évesen abba a helyzetbe kerültem, hogy a szombat éjszakám ilyen magányosan telt el…és azon filóztam, hogy lehet, hogy hamarosan melózni fogok, de ez is min változtatna…jó, itthon többel tudok beszállni a rezsibe, és a gyerektartást is természetesen megemelem, és így több mindent kaphatnak a csajok is, de valójában ilyen téren soha nem voltak problémáim, a saját igényeimet eddig is kielégítette az eddigi bevételem…azt meg feldughatom magamnak, hogy a számlám egyenlege pozitívot fog mutatni….
Egy természet filmben hallottam, hogy a patkányok még a nukleáris sugárzást is túl élik, csak egyet nem, az egyedüllétet…nos valószínű, hogy egy atomcsapást sem élnék túl, de amúgy másban megegyezünk…és hogy jön ide a hattyú???? Nos ehhez meg ajánlom Csokonai Lili vagy ha úgy jobban tetszik Eszterházy Márton Tizenhét hattyúk művét…
Miért???? Az utolsó kommentelőre nagyon berágtam, hogy valaki ne vegye a fáradtságot és értelmesen végig olvassa az írásomat, és esetleg annak fényében írja le a hozzászólását…
Soha nem tagadtam, hogy vannak olyan napok amikor egy kicsit elmenekülök a valóság elől, és egy picit ilyenkor iszogatok, zenéket hallgatok, és szeretem-sajnálom magamat, hogy másnap újult erővel folytassam az életet…nos ezekben az állapotokban a gondolataim is amiket megfogalmazok természetszerűleg borongósabbak, mélyebbek…valahogy próbálom túlélni azt a szart amiben kénytelen vagyok élni, de nem önsajnálatban leledzek…
Oldal ajánlása emailben
X