Az Eutanázia az nem egy szép női név…
2011 április 13. | Szerző: Koralp |
Ma úgy elgondolkoztam a blogírás értelmén, sőt megfordult a fejemben a teljes törlés is…sokszor elmorfondírozok az életen, mi végre vagyunk-e földön…és most hasonló gondolatok kavarognak a fejemben, mi a szart akarok én itt ezen az oldalon…
Mégis mit hittem???????
Ennyire nem lehetek ostoba, hogy itt a virtuális világban minden másképp működik mint a való életben…dehogy működik, itt minden ugyanolyan kicsinyített változatban…
Azt hiszem nem véletlenül bolyongok egyedül a világban, azt hiszem totálisan megérdemlem sorsom…azt a pici lakatlan szigetet, amelyet saját magamnak okoztam, hogy olyan vizeken hajóztam ahol nem szabadott volna…néha szerelmemmel találkozok, boldogok vagyunk, órákon át szerelmeskedünk, egymásba kapaszkodunk, de mindketten tudjuk ma már, hogy annyira másképpen is lehetne élni, és mégsem tudunk…
Tudod drága cicám az Eutanázia az nem egy szép női név, hanem a mi életünk…
Mindig is nyitott voltam a világra, ezer idegszálammal figyeltem a környezetemre…nálunk nem kellett soha csöngetni, kopogtatni, mert az ajtónk nyitva állt…befogadtunk minden kóbor cicust, kutyust, de az EMBEREKKEL is így voltunk…nálunk bárki elalhatott…de valahogy minden megváltozott…igen azt hiszem ez köszönhető az emberiség fejlődésének, hisz nem véletlenül van annyi állatmenhely, és újabb és újabb szállodák, panziók…azt hiszem ez az oka, hogy minden más lett…cinikus vagyok???? igen az…Te voltál az első ember aki észre vette, hogy akkor vagyok a leghalkabb amikor a legjobban fáj valami, és ilyenkor szétmarlak a cinizmusommal…ma már ezt is megtanultad kezelni, érteni…hogy nem Téged akarlak bántani, csak magamat próbálom valahogy megvédeni…
Szomorú vagyok, már a 2. estém telik így el…nem jellemző rám, mert inkább dühöngök, lázadok, meg SZAR AZ EGÉSZ…de most szelíd vagyok, szelíden viselem sorsomat…
Miért???? Tegnap egy fiatal leány történetétől bolydult fel a lelkem, ma szintén egy blogbejegyzéstől fordultam így magamba…/azt hiszem nem kellene olvasnom mások bejegyzéseit J / de most nem meghatott a történet, hanem elkeserített…elkeserített az ostobasága, az, hogy ráadásul ezt még az emberek kéjelegve cumizzák is…no ezért nincs sok értelme ennek az egész írásosdinak…minek????
Soha nem tudtam magam eladni, soha nem tudtam „kurva” lenni, soha nem tudtam beállni a sorba, örökké egy fricskát mutattam a világnak…nekem már a születésem is az volt, amikor a seggemmel jöttem elő…állandóan tükröt tartottam az emberek szeme elé, polgárpukkasztó minden mozdulatom, mert nem vagyok hajlandó behódolni a megszokottnak, az elvárható normáknak…és főleg nem vagyok követendő példa a társadalom számára, hogy nézd „Kisspistát” sántasága ellenére milyen helyes családja van, és hogy boldogul az életben, mikor galád módon még a gyerekeim anyját is képes voltam megcsalni…
És most itt van ez a névtelen kis író, akinek ha jól értelmeztem, könyve jelent meg, és abból tesz fel részleteket a blogjában…és nem átalkodott olyant leírni, hogy Vonnegout milyen szar volt, főleg József Attilához viszonyítva…Ez totál kinyomta a biztosítékot nálam…Ekkora baromságot én még életemben nem olvastam sehol, ez olyan mintha a Led Zeppelint akarnánk a Bécsi Filmharmonikusokhoz hasonlítani, mikor mindegyik páratlan a maga műfajában…És még lehetnék itt megérthető is, hiszen kinek a pap, kinek a papné, de azért aki Vonnegoutot leszarozza, az kétlem, hogy ért valamit is J. A. költészetéből…
És egy ilyen embernek az írásait szlopázzák az emberek…én meg azt hiszem elmehetek az anyámba….
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
El ne menj!!! Abba ne hagyd! Végre újra egy jó kis olvasnivaló itt az nl-en. Attól, hogy nem dumálunk bele, szerintem van már néhány olvasód – de nem is ez a cél. Jót tesz a léleknek, ha kiírod magadból, és még a stílusod is jó.
A védjük meg Vonnegutot mozgalomhoz én is csatlakozom!:)
Kedves „Hivatlan”!
Tudod előző este megemlítettem a kedvesemnek, hogy nem igazán látom értelmét a további blogolásomnak, amire szinte ugyanazt reagálta vissza mint most Te…reggel fel is hívtam, és megkérdeztem, hogy –Te írtál kommentet???
Köszönöm biztató szavaidat, néha szükség van a külső megerősítésekre is, hiszen érhetne azaz önbecsapás, hogy a kedvesem részre hajló, de így már, hogy Te is ugyanazt írod, kishitűségemen felül tudok kerekedni!!!
Mégegyszer köszönöm, hogy rendszeres olvasója vagy blogomnak, és köszönöm, hogy megtiszteltél pozitív kommenteddel…Szívesen veszek bármilyen reagálást a jövőben is, akár az építő jellegű kritikát is!!!
További szép napot kívánok:L.
Halihó TopSecret!
Köszi a csatlakozást…én azt hiszem Vonnegoutot nem kell megvédeni, mert megvédik őt a művei, meg különben is halottról jót, vagy semmit…mindenesetre az öregnek zseniális írásai voltak…igazából ezért blogomban nem is mellette kardoskodtam én, hanem József Attiláért, mert elég degradáló ha az olyan kis pöcsök a szájukra veszik a nevét, és főleg olyan szövegkörnyezetben mint tette ez az alak…
Neked is köszönöm, hogy ellátogattál blogomra, továbbra is örömmel veszem az érdeklődésedet, bármilyen hozzászólásodat…
Üdvözlettel:L.
Garantáltan nem vagyok sem a Kedvesed, sem részrehajló. 🙂 Örülök, hogy nem egyedüli vagyok a véleményemmel. Ez ugye azt jelenti, hogy írsz még? 🙂 Látod, TS is olvas. 🙂 Én is csatlakozom a Vonnegut-védő mozgalomhoz. 🙂 Erőt kellene vennem magamon és írni többet nekem is. Szép napot Neked is. 🙂
hehe, csak előbújnak lassacskán a “zugolvasók” :)))) csatlakozom az előttem szólókhoz!
Csókvirus!!!! Azért úgy érzem, hogy Te sem panaszkodhatsz, rajtam kívűl, mostanában más rendszeres hozzászólód is akad blogodban;) De azért Neked is köszike…