Március 12. szombat, 14 óra 49

 



14 óra 49 perc….Még állom a kínt…valahogy sikerült elmúlasztani az időt…nem tudom hogyan, hisz minden átkozott perccel csatát vívok, de elfáradtam…nem tudom, hogyan kellene a maradék napot, azt a maradék életet amit még szánt a lelkierőm, a maradék nyomorúságot eltölteni…megint felbontottam egy üveg bort, most feltöltöttem a raktárkészletet böcsülettel…beszélgettem ma az anyámmal…lassan mindent megértett…sírtunk…megértette, hogy már elfáradtam, megértette, hogy ennél jobban már képtelen vagyok szeretni…és, hogy „ végül mindig, mindig egyedül maradtam”…Fájtak szavaim, láttam rajta, hogy segítene, de nem tud…láttam rajta, hogy iszonyúan fáj a fiát látnia szenvedni…először éreztem benne azt, hogy megértett…megértett Téged is, most először nem mondott semmit a volt szerelmemről, nem vágta a fejemhez, hogy ugye nem megmondtam, hogy ez lesz a vége…sajnálom, hogy nem tudtam bemutatni Neked az anyámat, nagyon szerettétek volna egymást…de a jövő péntek már máshogy alakult….Próbált volna ételt tuszmákolni belém, meg könyörgött, hogy a piálást hagyjam abba, de Ő is ráébredt, hogy  ez lehetetlen kérés… Aztán fogtuk magunkat, és elmentünk bevásárolni a Pennybe…Annyira csodáltam, hogy egy szót nem szólt amikor pakoltam a bevásárlókocsiba a sok alkoholt…Mert megértett….Hálából ezért amikor hazaértünk, kajáltam egy kicsit, hogy lássa a köszönetemet…



16 óra, 56 perc…Ülök másfél órája és bámulok ki  a fejemből…megpróbáltam zenét hallgatni…és azt vettem észre, hogy ezek a dalok már nem szólnak semmiről…mert meggyilkoltam, ugyanúgy ahogy magamat teszem…ezekben a dalokban remény, álom…és elsősorban Te szerepelsz…és már egyik sincs…



Tiszta dal



Nélküled olyan, mint éjszaka álmok nélkül

Nélküled olyan, mint folyó sodrás nélkül

Híd vagy nekem hínáros vizeken

Híd vagy nekem hínáros vizeken



Árnyék vagyok, arcodra vetődtem

Víz vagyok, rád zuhogok esőben

Tomboló erő szívemben

Tomboló erő szívemben



Egyedül érezni, egyedül harcolni

Százfelé futni, és sehová nem jutni

A legkékebb eget érje vállam

Végtelen falakat építeni, ha kell

Játszva veszíteni

Mint egy tiszta dal, úgy kellesz nekem



Van válasz, ami sehová nem vezet

Ébren álmodom, mint egy tékozló gyermek

Szeretném elmondani valakinek

Szeretném elmondani valakinek



Egyedül érezni, egyedül harcolni

Százfelé futni, és sehová nem jutni

A legkékebb eget érje vállam

Végtelen falakat építeni, ha kell

Játszva veszíteni

Mint egy tiszta dal, úgy kellesz nekem



Híd vagy nekem…



Mint egy tiszta dal, úgy kellesz nekem



Igen, híd voltál nekem…az életemnek, az álmaimnak, a gyerekeimnek….és ebben a dalban is csak egy igaz sor van…egyedül…a kurva anyját, ez a védjegyem??????



Tovább a blogra »